[ Pobierz całość w formacie PDF ]
kell a tudomásodra hoznom, amely bizonyára elszomorít majd.
Ámde kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak felfedezésemrQl,
mely fel fogja nyitni a szemedet, hogy végre magad is észrevedd a
körülötted folyó szélhámosságot.
Vollmer egy lépést tett elQre, arca elsötétült.
Milyen felfedezésrQl beszélsz? Már megint meg kell zavarnia
valakinek a családi békét?
Távol áll tQlem minden rossz szándék, Theodor bácsi, de
közlöm veled, hogy épp az imént jöttem rá: Hartwig kisasszony és
Norbert Steinau évek óta ismerik egymást, és szemmel láthatóan igen
jó barátságban vannak. KézenfekvQ, hogy Q csempészte be hozzátok
a kisasszonyt azzal a szándékkal, hogy újra a kegyeitekbe férkQzzék.
RemélhetQleg levonod a megfelelQ következtetést, Theodor bácsi, és
nem vesztegeted tovább a bizalmadat olyan emberekre, akik aljas
komédiát qznek, hogy téged és Klothilde nénit megtévesszenek. Úgy
tesznek, mintha nem ismernék egymást, miközben igencsak bizalmas
kapcsolatban vannak.
Érdekes volt megfigyelni a jelenlevQk arcát eme bejelentés
hallatán. Lorenzék, Hammersteinék és Adelheid Vollmer fülének
reményteljes muzsika volt ez. Klothilde asszony csak csóválta a fejét,
és értetlenül nézett a férjére, Maria Steinau asszony izgatottan
felugrott, és alig tudta magába fojtani felháborodását. Ám Norbert
rendíthetetlen nyugalommal állt, és büszkén nézett farkasszemet
vádlójával.
Az öregúr szája szögletében megint csak a jól ismert gúnyos
mosoly bujkált. Lenára és Norbertre nézett, látta nyugodt
mosolyukat, s mivel okos ember volt, hamar megsejtette az
összefüggéseket.
Benno felé fordult, és emelt hangon beszélni kezdett:
Kedves Bennóm, látom már, hová akarsz kilyukadni. Norbertre
akarod bizonyítani megint, hogy örökséghajhászó. Talán ez
alkalommal, becsületedre legyen mondva, jóhiszemqen. Úgy tqnik
azonban, hogy téged alaposan becsaptak. Ártatlan tényekbQl, Isten
tudja, mi mindent fantáziáltál össze, hisz a vágy a gondolatok
szülQanyja. De légy nyugodt, senki sem vezetett minket az orrunknál
fogva. Klothilde nénéd és én régóta tudjuk, hogy Norbert baráti
viszonyban állt a Hartwig családdal. Nagy buzgalmadban óriási
tévedésbe estél, és nem vizsgáltad meg elég alaposan a helyzetet. Túl
hamar kész voltál gyanúba keverni Norbertet, elvégre mindenki
magából szokott kiindulni& De most már végre nyugalmat
szeretnék, ideje, hogy véget érjen a családi hadiállapot. Ezért
elmondom nektek, hogy az én jó Klothildémmel egyetértésben
végrendelkeztem. A testamentum szövege immár
megváltoztathatatlan. És hogy az utolsó kétségektQl is
megszabadítsalak benneteket, ismertetném a tartalmát. Theodor
Vollmer körbehordozta tekintetét a feszülten várakozó hallgatóságon,
és pillanatnyi szünet után így folytatta: Nem kevésbé kíváncsian
várjuk mi is a bejelentés hatását. Ám elQrebocsátom, hogy sem most,
sem a jövQben nem kell semmiféle érzelmet hazudnotok irántunk.
Hogy barátságosan vagy ellenségesen viszonyultok-e hozzánk, ez
végakaratunk egyetlen sorát sem változtatja meg. Így legalább
megtaláljuk a magunk nyugalmát, nektek pedig nem kell többé
színlelnetek elQttünk. Tehát figyelem! Emilie Lorenz, Klara
Hammerstein, Adelheid Vollmer és Benno Halden halálunk után
fejenként ötvenezer márkát kapnak. E kétszázezer márkán és néhány
kisebb, az alkalmazottaknak szánt adományon kívül mindent, amit
pénz, értékpapír vagy birtok formájában hátrahagyunk, Norbert
Steinau örököl. Nos, minden világos, többé felesleges túllicitálnotok
egymást. Végre-valahára nyugalmat akarok.
94
Döbbent csend követte a bejelentést. Lorenzék, Hammersteinék, a
két Halden és Adelheid Vollmer elsápadtak. Megnyúlt arcuk
világosan mutatta a hatalmas csalódást. Hát mindössze ennyi volna a
milliós örökségbQl rájuk esQ rész? És ez a gyqlöletes Norbert lett az
elsQ számú örökös? S talán tízszer annyit is kap, mint Qk itt
együttvéve? Nem, ehhez lehetetlen volt jó képet vágni!
Norbert Steinau és édesanyja arcából is kiszaladt minden csepp
vér. Komoly, tágra nyílt szemmel néztek egymásra. Hogy mekkora
jelentQsége van számukra ennek az örökségnek, azt jól tudták. Ez a
két ember sosem törekedett önzQ módon a Vollmer-vagyon után,
soha nem is számoltak vele. SQt az elmúlt években természetesnek
vették, hogy Norbertet kitagadták, hisz keményen szembeszállt a
bácsikájával, és haraggal hagyta el a házát. És most azt hallhatták,
hogy az öregek mégis Qt teszik meg legfQbb örökösüknek! Ez bizony
óriási meglepetés volt számukra is.
Még sokáig súlyos csend nehezedett a teremre. A kisemmizett ,
csalódott rokonok egymásra néztek, és a szemekben itt-ott fellobbant
a harag szikrája. Benno zuhant a legmélyebbre a képzelt
mennyországból, Qt érintette legkeményebben ez a kiábrándító
döntés. Közel húszezer márka adósság nyomta már a vállát, amit
majdani öröksége terhére vett magára.
Hosszú másodpercekig tartott a feszült csend. Akkor viszont
hirtelen teljes erQbQl kitört a vihar.
Ezt nem hagyjuk annyiban!
Nem, semmi esetre sem! Ez égbekiáltó igazságtalanság!
Azonos jogokat követelünk valamennyiünk számára!
Ugyan miért elQbbre való nálunk Norbert Steinau? Mit tett,
amiért ennyire kivételeztek vele?
Még hogy nem örökségvadász!
Minden világos! P és a cinkosa megpuhítottak titeket! Ezt nem
tqrjük!
Nem bizony!
Így kiabáltak össze-vissza, egymás szavába vágva. Az öregek
[ Pobierz całość w formacie PDF ]